A laposítás a PDF összes interaktív rétegét – beleértve a kitöltött mezőket, megjegyzéseket és aláírásokat – az oldallal egyesíti, így azok nem távolíthatók el és nem szerkeszthetők. Ezzel a lehetőséggel a fontos részletek változatlanul tarthatók, de ez nem azonos a fájl csak olvashatóvá tételével. Útmutatónkból megtudhatja, hogyan laposíthat egy PDF-et, mikor lehet erre szüksége, és visszavonható-e a művelet.
Mit jelent valójában a laposítás?
Amikor laposít egy PDF-et, a különálló rétegeit magába az oldalba egyesíti. Hogy lássa, ez mit jelent, először nézzük meg, mit tartalmazhat egy fájl. A szövegen és a képeken kívül a dokumentumban más elemek is lehetnek, amelyek különálló rétegeket alkotnak. Ilyenek a kitöltendő mezők, a megjegyzések, a hozzászólások, az aláírások, a bélyegek és a gombok. Ha laposít egy PDF-et, ezeket az oldallal egyesíti.
Amint egy korábban interaktív réteg statikussá válik, többé nem kattinthat egy űrlapmezőre, és nem húzhat át egy megjegyzést. A laposított PDF nyomtatott oldalként viselkedik. Nem marad benne semmi, amire kattintani vagy amit áthelyezni lehetne.
Fontos észben tartani, hogy két különböző dolgot is laposításnak neveznek:
Az első a PDF szerkeszthetetlenné tételét jelenti, beleértve a különálló interaktív rétegeket is. Erről szól ez a cikk, és a legtöbben ezt szeretnék elérni dokumentumaik laposításakor.
A második egy nyomdai előkészítési lépés a PDF nyomdába küldése előtt. Amikor egy nyomda laposított PDF-et kér, az általában az átlátszóság kezelését és az ilyen területek raszteres és vektoros elemek kombinációjává alakítását jelenti. A szöveg görbévé alakítható, így nem lesz kijelölhető.
A vektoros PDF és a laposított PDF közötti különbség nem mindenki számára egyértelmű. Az átlátszóság laposítása egyes területeket pixelekké alakíthat, ezért nagyításkor veszíthetnek az élességükből; célszerű a nyomdában megkérdezni, melyikre van szükség.
„Csak olvasható”, „nem szerkeszthető”, „szerkeszthetetlen”: mire gondolnak általában?
PDF csak olvashatóvá tétele, a megadott adatok zárolása, a fájl szerkesztésének megakadályozása – ezek ugyanannak a kérésnek hangzanak, de három különböző problémáról van szó, amelyekhez három különböző megoldás tartozik:
„Azt szeretném, hogy a kitöltött információkat ne lehessen módosítani.” Erre a laposítás megfelelő, mert a mezőket, a megjegyzéseket és az aláírását az oldal tartalmával egyesíti.
„Teljesen szerkeszthetetlen dokumentumot szeretnék.” A laposítás nem a megfelelő megoldás, ha azt keresi, hogyan tehet szerkeszthetetlenné egy PDF-et, mert ehhez korlátozni kell az engedélyeket, vagy jelszóval kell védeni a fájlt. Egy laposított PDF-en továbbra is lehet módosításokat végezni.
„A fájl csak olvashatóként nyílik meg, és nem tudom szerkeszteni.” Ha a fájl korlátozásokkal rendelkezik, a laposítás itt nem segít. Ezeket a PDF feloldása eszközünkkel távolíthatja el.
Mikor érdemes laposítani egy PDF-et?
Akár nyomtatáshoz, akár elküldés előtt laposít egy PDF-et, az ok ugyanaz: a tartalomnak rögzítve kell maradnia. Ez a négy helyzet fordul elő leggyakrabban:
Beküldéshez szükséges kitöltött űrlap. Például az amerikai szövetségi bíróságok elektronikus beadványkezelő rendszere (CM/ECF) ezt jeleníti meg: „ERROR: Fillable forms must be flattened before attaching.” A rendszer hibaüzenetet jelenítve elutasíthatja vagy nem tudja feltölteni a nem laposított PDF-eket, mert interaktív elemeket tartalmaznak. Ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy laposításra van szükség, mivel segít a dokumentumok sikeres benyújtásában.
Nyomtatásra előkészített fájl. A különálló elemek teljes oldallal való egyesítése kiszámíthatóbbá teszi a tartalom működését, és a nyomtatószoftver helyesen értelmezi azt. Ha a nyomda laposított PDF-et kér, ellenőrizze, melyik típusú laposításra van szükség.
Aláírt dokumentum. Az aláírás beágyazása az oldalba, hogy annak részévé váljon, ahelyett, hogy interaktív elem maradna. A laposított rajzolt aláírás továbbra is lefedhető vagy szerkeszthető, a tanúsítványalapú digitális aláírás laposítása pedig eltávolítja annak érvényesítését. Erre akkor van szükség, ha aláír egy dokumentumot, és el kell küldenie.
Megosztásra szánt fájl végleges változata. A dokumentum tartalmazhat az ellenőrzés során hozzáadott megjegyzéseket, könyvjelzőket és hozzászólásokat. Ezek munka közben hasznosak lehetnek, de nem ezeket kell látnia a végső címzettnek. Ezért először törölje az ellenőrzési megjegyzéseket, majd laposítsa a fájlt, hogy csak a kitöltött mezők és az a tartalom váljon az oldal részévé, amelyet a címzettnek látnia kell.
PDF-fájl laposítása
A PDF laposítása eszközünket további szoftver telepítése nélkül használhatja. Töltse fel a fájlt, és válasszon a felkínált lehetőségek közül:
Az összes elem laposítása, hogy a teljes tartalom statikussá váljon, és nehezebb legyen véletlenül módosítani.
Csak az űrlapmezők laposítása, hogy a hozzáadott adatok ne legyenek módosíthatók, miközben a dokumentum többi része szerkeszthető marad.
Mivel a laposítás visszafordíthatatlan, érdemes megőrizni az eredeti PDF-et, ha később szüksége lenne rá. A dokumentum megosztása előtt ellenőrizze az eredményt.
Mire nem alkalmas a laposítás
A laposítás egy konkrét feladatot lát el: az interaktív elemeket statikus rétegbe egyesíti. Az alábbiakat viszont nem végzi el:
Nem védi meg a PDF-et a további módosításoktól. Ha meg szeretné akadályozni, hogy mások gépeljenek vagy rajzoljanak valamit a tartalomra, zárolhatja a fájlt jelszóval, vagy korlátozásokat adhat hozzá.
Nem rejti el az alakzat alatti részleteket. Még ha egy fekete téglalapot helyez is az érzékeny információk fölé, majd laposítja a PDF-et, a szöveg az oldal tartalmának része marad, és kinyerhető. A részletek végleges eltávolításához szerkeszthet egy PDF-et.
Nem tömöríti a fájlt. Ugyanaz a PDF tömörítése, mint a laposítás? Nem. A dokumentum laposításakor az interaktív elemeket távolítja el, és a PDF mérete csökkenhet, de ez csak mellékhatás, nem tényleges tömörítés. Online tömörítőnk segíthet a fájl méretének érdemi csökkentésében.
Nem javítja meg a csak olvashatóként megnyíló fájlt.
Hogyan ellenőrizhető, hogy egy PDF már laposított-e?
Ezzel a három módszerrel ellenőrizheti, hogy egy fájlt laposítottak-e:
Kattintson egy kitöltött mezőre vagy megjegyzésre. Ha ezután kurzor vagy keret jelenik meg, a PDF nincs laposítva; ha nem történik semmi, laposították.
Keressen felül az interaktív elemekre vonatkozó értesítést. Ha ott van, kitölthető űrlapról van szó, amellyel még dolgozhat.
Próbálja kijelölni a szöveget. Ha ki tudja jelölni, akkor az oldal kijelölhető tartalmat tartalmaz, ha viszont nem, az oldal kép: PDF-be nyomtatták vagy beszkennelték, így raszterizálták.
Érdemes átnézni a dokumentumot, mielőtt megosztja. Az interaktív elemek nem fognak működni a PDF laposítása után.
Visszavonható a laposítás?
A laposítás nem vonható vissza, mert az interaktív rétegek az oldal tartalmának részévé válnak, elemeik pedig többé nem jelölhetők ki, nem tölthetők ki és nem kattinthatók. Az alábbiakkal azonban megpróbálhatja a PDF-et a korábbi módon használni:
Térjen vissza az eredeti dokumentumhoz, ha elmentette azt.
Állítsa vissza az előző verziót, ha az felhőtárhelyen található.
Kérje meg a küldőt, hogy küldjön egy nem laposított példányt.
Más eset, ha egy fájl egyáltalán nem enged módosításokat. Ha egy csak olvasható PDF-et szerkeszthetővé szeretne tenni, először ellenőrizze az engedélyeit – általában ez a korlátozás akadályozza a szerkesztést, nem pedig a laposítás, bár a kettőt könnyű összekeverni.
Ha kereshető és kijelölhető szöveget szeretne, eredeti dokumentum hiányában használja az OCR eszközt a szöveg felismeréséhez.